Az elmúlt pár napban mindenki fura, tüskés fákkal a hóna alatt rohangált. Egy nap Makacs Kétlábúval, Erős Kétlábúval és a vasládával leutaztunk megint bundás Sonny-ékhoz vidékre, ahol a nappaliban is láttam állni egy ilyen fát. Rajta díszek, alatta csomagok és egy hús-vér-izgő-mozgó nyávogógép! Csak masni nem volt a nyakában.. Hmm, a nem jóját! Eddig itt nem volt nyávogógép! Uccu, én biza most elkaplak te nyávogó mihaszna! Már pörögnének is ki a futóműveim, mikor Makacs Kétlábú akkorát süvöltött rám, hogy még a nevemet is elfelejtettem! Mindenki csak a fejét csóválta. Riadalom a köbön. Makacs Kétlábún is éreztem némi kétségbeesést.. Hát így azért nem lesz olyan egyszerű elkapni ezt a fekete szőrpamacsot! Na jól van, most még megkegyelmezek a nyávogógépnek, na de legközelebb...lesz ne mulass! Pár perccel később Makacs Kétlábú magához hívott. Ott volt Erős Kétlábú is, ésés a nyávogógépet tartotta a kezében!!! Közelebb mentem. Önkéntelenül is kijött belőlem egy amolyan nemtetszésemet kinyilvánító Grrrrrrrrrr. Puff! Kaptam egy taslit az orromra Makacs Kétlábútól. Grrrrrrr. Puff neki! Újabb tasli. Hmm. Ezek most azt akarják, hogy ne egyem meg ezt a szőrös nyávogógépet?! Tényleg ezt akarják?! Miééért?! De ám legyen. Elásom én azt a csatabárdot..
Nyávogógépünket másnap már játszani hívtam...volna. Puff! Kaptam egy taslit az orromra. Ettől a kis nyávogógéptől! Miután magamhoz tértem a döbbenettől, közelebb merészkedtem és újra játszani hívtam, csak a mihez tartás végett, hátha nem értette meg, mit is akarok.. Puff neki! Újabb tasli. És ez így ment két teljes napon keresztül. A harmadik napon én ezt biza iszonyatmód megelégeltem és egy újabb tasli után kiástam én azt a nem is olyan mélyre ásott csatabárdot és uccccccu, egy életem-egy halálom, utánairamodtam!
