Ez volna a mennyország? :)

Ma a sulira mentünk vasládával Makacs Kétlábúval, meg Roziékkal. Nem tudtam, mi vár rám, de azt hiszem, ennyire még a mennyország sem lehet jóóó! Repkedő frizbik mindenfelé!!!!! Juhuhúúúúú! De akkor egyszer csak Makacs Kétlábú fogott és kikötött a kerítéshez a többi sorstársam mellé. Az összes kétlábú nekiállt dobálni egymásnak a frizbit, velünk négylábúakkal mit sem törődve! Kánonban mondtuk is a magunkét! Így megfeledkezni rólunk, cöhh!.. Dobálják a frizbit, mi meg nem mehetünk utána?! Hát hülyék ezek??!? Addig rángattam a kerítést teljes erőmből, míg kiszabadultam és juhuhuhúúúúúú, be a pálya közepére!!! Nincs frizbizés Lejka nélkül, jól jegyezzétek meg kétlábúak!!!

A nap eredménye: mínusz egy nyakörv (na és?!), plusz egy új piros csoda frizbi :)))

Ajjaj 2.

Huhh, az imént az esti körsétánk alatt a nagy bóklászásom közepette egy fekete szőrös valamire leltem a fűben a nagy sötétben. Egyszer csak rájöttem, hogy ez egy nyávogógép! Volt. Múltidő. Kampec. Grrrrrrrrrrrrrr! Jól megmorogtam.

Makacs Kétlábú valami olyasmit mondott nekem, hogy "Lejka, jól nézd meg! Ő biza nem volt olyan szerencsés, mint ma te. Matrica lett." Hát nem sokat értettem ebből, de azért úgy tettem, mintha :P

Ajjaj!

Ma majdnem baj lett. Azaz én nem tudom, de Makacs Kétlábú nagyon is így gondolta, mikor vígan átfutottam az úton egy másik négylábúhoz egy idegen guruló vasláda kerekei előtt. Én esküszöm nem tudtam, hogy baj lehet ebből, de ahogy Makacs Kétlábú egy hatalmasat és fájdalmasat üvöltött, mert azt gondolta, éppen most lettem matrica, én átérve az úton, gyorsan lelapultam. Lapultam és vártam, hogy odaérjen. Tudtam, hogy sok jóra nem számíthatok.. Grabancomnál fogva megemelt, megrázott és érthetetlenül szitkozódott. Azt hiszem, valamit nagyon nem jól csináltam.. :(

Makacs Kétlábú szerint nagyon jó kis őrangyalom van. Hát adok neki feladatot, az egyszer biztos!

Hmm..

Ma Makacs Kétlábú egy jó kiadós frizbizés utáni fáradtságomat cselesen kihasználva megmért a fejem búbjától egészen a tappancsomig. Nagyokat hümmögött hozzá. És ezt a fotót nézegeti már napok óta a neten. Ha a szimatom nem csal, valamire készül, nagyon készül. Csak tudnám, hogy mire... Na de úgyis rájövök!!! :))

Gyógyulok

A cupák nélküli diétától nem igazán repesek.. De megteszi hatását. Makacs Kétlábúnak már nem kell ügyeletben lennie mellettem éccaka :) Hagyom aludni is néha ;))

:(

Tegnap este óta foscsizok. Makacs Kétlábú egész éjjel ügyeletes volt mellettem. Ha jeleztem, máris kapta fel a bakancsot és usgyi, rohanás! Hát, nem mindig sikerült időben leérni :((( Ma reggel el is vitt dokihoz. Hogy én hogy utálok oda menni..a létező összes karmommal erősen kapaszkodtam Makacs Kétlábú nyakába. A doki néni azt mondja, lázam is van. Kaptam lázcsillapítót és valami antibio izét is. Diétára fognak. 

Hjajj, hát akkor most egy ideig nincs se cuppogós cupák, se disznófüle :(

Szabadság :)))

Két óra lasztizás után egy másodpercre azért megálltam pózolni Makacs Kétlábúnak..a nyelvem sem maradt meg a számban.. A szabadság eszméje vagy valamilyen ilyen hangzatos címszó alatt rám tette ezt a fityegő valamit.. Ám legyen! Ó, hogy a szabadságot én mennyire imáááádom!!!

Lejka a nagyvárosban..

Makacs Kétlábú úgy döntött, legyek csak otthon az ő őrző-védője, meg kis asszisztense. Boltba nem visz egy ideig, mert...hát jó, bevallom nektek...én a stramm és karakán és magabiztos Lejka..félek utazni azzal a nagykerekű kék valamivel. És a sárga szörnnyel is. És mindennel, ami nem a mi kis vasládánk és rázkódik, zörög, kerreg és pöfékel. És az a sok láb. Nem is tudom, hány láb. Mind ott áll körülöttem. Megszámolni sem tudom! Néha kezek nyúlnak felém. Azt se tudom, kié-mié. Makacs Kétlábú ilyenkor jól odaszól nekik: "Ne!" Összehúzom magam, egész kicsire. Én ott se vagyok! És remegek.

Nem nekem való ez a nagyváros. Csak az erdő, a mező, a folyó! Élni ott volna csudajó!

Munkás élet

Új munkám lett! Makacs Kétlábú mellett dolgozom. Mint négylábú őrző-védője és asszisztense. Aki csak bejött a boltba, azt jól megugattam. Hát mit képzelnek ezek, hogy csak így bejönnek! Különösen azt a kétlábút nem szívleltem, aki hatalmas csörgő-zörgő-zizegő zsákokkal jött. (Na, nem a mikulás volt! ;))

Az erdő kapitánya

Huhuhúúúúú! Ma erdőt kerültem Makacs Kétlábúval és Erős Kétlábúval. Ez ám a boldogság!!! Keresztül-kasul szeltem, nem maradt egy talpalatnyi része sem, amit ne jártam volna be! :) Makacs Kétlábú kinevezett engem az Erdő kapitányának. Nekem igencsak tetszik ez a titulus.. ;)

Őrző-védő szolgálatban

Képzeljétek, az imént Makacs Kétlábú védelmére keltem!!! Őrző-védő szolgálatos lettem :) Nem tudom, valahogy csak jött ez az egész. Hipp-hopp. Szóval az úgy volt, hogy egy fenemód fura és nem jó illatú kétlábú betámadta őt a kapuban, és bár nem értettem, mit mond neki, de azt éreztem, hogy semmi jót nem akar. Csak úgy sugárzott belőle. Brrrrr. Elállta Makacs Kétlábú előtt az utat a kapuban, így nem tudtunk haza jönni. Arrébb mentünk Makacs Kétlábúval és vártuk, hogy elmenjen ez a lumpen kétlábú, de ő csak nem akart elpárologni, hanem elkezdett közeledni Makacs Kétlábúm felé, mindenfélét dünnyögve, mire én sem voltam rest, kettejük közé álltam és veszettül elkezdtem ugatni ezt az idegent. Beleadtam én mindent! Az hátrahőkölt, úgyhogy nem volt hiába! :) Makacs Kétlábú alaposan megdicsért! 

Lejka tizedes szolgálatra jelentkezik! :)

Itt a tavaaasz!

Idei első erdőkerülésem Makacs Kétlábúval és Erős Kétlábúval. Nincs is ennél jobb móka! Szia, helló, szevasz tavasz!!! :)

Kettecskén is van élet

Erős Kétlábú messzire ment, két hétig hűlt helye volt. Makacs Kétlábúval kettecskén maradtunk. De nem bántam, mert jó kis progikat szervezett, mókában aztán nem volt hiány :) Esténként jól kifáradva együtt aludtunk el a kanapén..

Hohohohóóó!

Hohohohóóó! Megjött a hóóó!!! Én annyira imádom ezt a fehér, hideg izét! Óriásit buliztam! Juhúúúúú!!! Makacs Kétlábú filmre is vett, amíg el voltam foglalva  :D

Újabb papiros

Egy ideje elég sokat gyakoroltunk Makacs Kétlábúval. Feladatoztunk itthon, az utcán, menet közben, a pályán. Mindenhol. Én nem bántam, mert cserébe mindig kaptam valami finomat. Igaz, a tálkámba nem is nagyon jutott semmi.. (Hohó! Álljunk csak meg itt! Most esik le. Engem csúfosan megvezettek, kérem szépen! Hát azért ültem én le első szóra, mert fenemód éhes voltam és az ínycsiklandó falatomhoz akartam jutni! Most már mindent értek! Okos ez a Makacs Kétlábú. Naggyyon okos. Résen kell lennem..)

Szóval a nagy gyakorlások után tegnap megint a sulis szigeten voltunk, futkostunk Rozi havernémmal, de azt éreztem, valami történni fog. Volt valami a levegőben. Különösen a Makacs Kétlábú körüli szűk egyméteres sugárban. Csak úgy vibrált. Makacs Kétlábú próbálta leplezni, de ahogy teltek az órák, egyre kevésbé ment ez neki. Csoda, hogy nem rázott meg, mikor hozzámért.. Pedig ivott is valamit a termoszából, ami után kicsit jobb kedvre derült, de így is hallottam a hangján, hogy valami itt biza lesz ma. Hát őszintén, a mai napig nem tudom, hogy mi, mert aztán felmentünk a pályára, megcsináltuk a jól begyakorolt feladatainkat, és bár volt ott még egy kétlábú, aki bőszen írogatott valamit, miközben engem figyelt, de ez engem egy cseppet sem érdekelt, mert kaptam extra finom illatos májat és buksi simit, szóval nagyjából minden úgy volt, mint szokott, csak az a feszültsége, na azt nem tudom máig hová tenni.

Hazafelé amúgy már megint egy papirost szorongatott.

Világvége

Egy este Erős Kétlábú és Makacs Kétlábú odaadtak Makacs Kétlábú felmenőinek. Nem értettem a dolgot, de mivel már máskor is jártam náluk és ott olykor-olykor egy-egy finom cupák is leesik nekem "véletlenül", hát nem törődtem vele. Késő este volt. A meleg lakásban voltunk, ők egy villódzó dobozt bámultak, amiben kicsi figurák jöttek-mentek, én pedig jó dolgomban elheveredtem a puha szőnyegen. Egyszer csak "durrrrrr". A nem jóját! Mi a fene volt ez?!?? Honnan szólt?! Megsüketülök! Ez fááááj!!! Reszkettem mint a kocsonya, usgyi, én biza beszaladtam a kanapé mögé és olyan picire hömbölödtem össze, amennyire még soha. Hallod-e te durr! Én nem vagyok itt! Lejka nincs itt. Nem is volt!!! Menj innen!!! De akkor megint "durrrrr". Aztán még egy, meg még egy és még egy. És ez így ment a végtelenségig.. Bevallom, én azt hittem, itt a világvége. Ennyi volt. Nincs tovább. Nincs több erdőkerülés, se mezőn futkosás, se frizbizés, se nyávogógép kergetés, se cupák, se semmi. Nagyon féltem..

Lassan, de eljött a másnap, a durrok távoztak, Makacs Kétlábúék is megkerültek, én olyan de olyan boldog voltam. Bár még két napig reszkettem, míg megnyugodtam, de lám, nincs világvége. Talán tartogat még nekem az élet pár cupákot.