A két Kétlábú a Lejka nevet adta nekem. Imádom a dallamát. Lejka. Persze nem mindig megyek vissza egyből, mikor így hívnak. Annyi minden jó van a parkban: az elrepülő madarak, a susogó fűszálak, a templom macskája, a szomszéd kutya, a virágról virágra szálló méhecske, a vasmadár az égen, a...szóval minden! Így nem lehet csak és kizárólag a Kétlábúra figyelni. Egyszerűen nem megy! Állítólag jagd terrier-szálkás tacsi keverék vagyok. Ezt beszélik. Erre fogják, hogy ennyire makacs és örökmozgó vagyok. Pedig ha tudnák, én csak a világot szeretném felfedezni!

2011. szeptember 24., szombat

Bojkottálok

Úgy döntöttem, elég volt a suliból. Ooolyan uncsi. Az a sok koncentrálás.. Belesajog a buksim. És amúgyis, nem nekem való az! Másik Kétlábú még nem tudja.. De igyekszem a tudtára adni. A tervem az, hogy előadom a kis remegős, félős, tündi-bündi szőrmókot. Ez ugye menni fog. Nekem ne menne?!? Tutkó beveszik! Szóval szerdán végigremegtem az órát. Úgy, de úgy remegtem, hogy hozzám képest a kocsonya kismiska. De még a nyárfalevél is! Ma is remegtem. De csakis az órákon! Biza! Órák előtt és után Erős Kétlábúnak és Másik Kétlábúnak olyan vagyok mint egy kis angyal. A szabotálás egyre jobban megy! Hivatalosan is szabotőr lettem! Skandáljátok velem együtt: Le a sulival! Le-e-e a sulival!

Másik Kétlábú nem érti. A fejét ingatja. A sulis narancssárga mellényes kétlábúak sem értik. Mindenki a fejét fogja. Azt hiszem, feladtam a leckét nekik! Juhúúúúú!

Egy a bökkenő: a holnapi órára az okosak behívtak egy terape... izét, akármit, hogy megnézzen magának, miért is játszok kocsonyát. Ajajj! Drukkoljatok, le ne bukjak! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése