A két Kétlábú a Lejka nevet adta nekem. Imádom a dallamát. Lejka. Persze nem mindig megyek vissza egyből, mikor így hívnak. Annyi minden jó van a parkban: az elrepülő madarak, a susogó fűszálak, a templom macskája, a szomszéd kutya, a virágról virágra szálló méhecske, a vasmadár az égen, a...szóval minden! Így nem lehet csak és kizárólag a Kétlábúra figyelni. Egyszerűen nem megy! Állítólag jagd terrier-szálkás tacsi keverék vagyok. Ezt beszélik. Erre fogják, hogy ennyire makacs és örökmozgó vagyok. Pedig ha tudnák, én csak a világot szeretném felfedezni!

2012. március 1., csütörtök

Őrző-védő szolgálatban

Képzeljétek, az imént Makacs Kétlábú védelmére keltem!!! Őrző-védő szolgálatos lettem :) Nem tudom, valahogy csak jött ez az egész. Hipp-hopp. Szóval az úgy volt, hogy egy fenemód fura és nem jó illatú kétlábú betámadta őt a kapuban, és bár nem értettem, mit mond neki, de azt éreztem, hogy semmi jót nem akar. Csak úgy sugárzott belőle. Brrrrr. Elállta Makacs Kétlábú előtt az utat a kapuban, így nem tudtunk haza jönni. Arrébb mentünk Makacs Kétlábúval és vártuk, hogy elmenjen ez a lumpen kétlábú, de ő csak nem akart elpárologni, hanem elkezdett közeledni Makacs Kétlábúm felé, mindenfélét dünnyögve, mire én sem voltam rest, kettejük közé álltam és veszettül elkezdtem ugatni ezt az idegent. Beleadtam én mindent! Az hátrahőkölt, úgyhogy nem volt hiába! :) Makacs Kétlábú alaposan megdicsért! 

Lejka tizedes szolgálatra jelentkezik! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése